Párizsi panoráma
   
| Párizs | Közlekedés | Fesztiválok, programok | Tippek, tudnivalók | Vásárlás | Île de la Cité | Szent Lajos szigete | Marais | Beaubourg és Les Halles | Louvre és a Tuileriák | Champs-Elysées és a nagy sugárutak | Montmartre | Kelet- Párizs | A Montparnasse és környéke | Az Eiffel- torony és az Invalidusok | Saint-Germain-des-Prés | Latin negyed | Párizs környéki látnivalók | Galéria | Térkép |
Louvre és a Tuileriák





vilagvarosai.hu on Facebook

Ez a rész Párizs királyi negyede. Fényes paloták, hatalmas parkok, a fasorok alatt pedig drága butikok és iparművészeti boltok sorakoznak a környéken.

Louvre

A Louvre a világ egyik leghíresebb és legnagyobb művészeti gyűjteménye (az épület méreteit tekintve ez a világ legnagyobb múzeuma). Eredetileg 1190.-ben Fülöp Ágost erődnek építtette a város védelmére, majd a 14. században V. Károly királyi lakká tette az épületet. Ezt követően az épület a királyok lakhelyéül szolgált, mígnem XIV. Lajos áttelepült Versailles-ba. Ekkor festők és szobrászok csapata költözött a termekbe, s az épület a szépművészet központja lett. Később a Francia Akadémia is az épületbe költözött, és számos művész munkáját állították ki a szalonokban. A forradalom során aztán a Louvre-t múzeummá nyilvánították. Múzeumként a Louvre 1793-ban nyitotta meg kapuit, és az akkor sem csekély mennyiségű műkincs azóta csak tovább gyarapodott.
A híres, hírhedt Piramis 1989-ben lett az épület része, mikor a múzeumot kibővítették. Az Üvegpiramis 666 üveglapból áll, melyeket rozsdamentes acélkábelek tartanak össze. Magassága több mint 21 méter, hosszúsága pedig több mint 35 méter. A vélemények megoszlanak a modern építményről. A kritikusok modernségét kifogásolják, szerintük ez a múlt és a hagyományok meggyalázása.
Látványossága mellett a Piramisnak gyakorlati célja is van, ez biztosítja a süllyesztett új udvar megvilágítását, valamint három kisebb piramison át szűrődik természetes fény az üzletekbe, kávézókba és kiállítótermekbe. A Piramis azonban nem csak a Louvre fontos része, hanem a Királyi tengely, azaz a Diadalút fontos pontja is.
A múzeum központi tere a Napóleon- csarnok, ahonnan felvonóval lehet eljutni a múzeum különböző részeibe. A Louvre három különálló részre tagolódik, a keleti Sully-, a déli Denon-, és az északi Richelieu- szárnyakra. Érdemes a bejáratnál elvenni egy ingyen térképet, mert bár a fő látnivalókat nyilak jelzik, térkép nélkül könnyen eltéved az ember.
A múzeum körbejárását érdemes a középkori Louvre-t bemutató kiállítással kezdeni. Itt bemutatják Fülöp Ágost erődjének romjait. A földszinti Sully- és Richelieu- szárnyban láthatók a keleti régiségek, többek között Hammurappi törvénytáblája, a világ első jogi irata, és a mezopotámiai szobor, az imádkozó Ebih-il. A Sully-szárny déli oldalán található a híres Milói Vénusz, melyet 1820.-ban vásárolt meg a francia kormány a görög Milosz- szigetről. A földszinti Denon-szárnyban látható az etruszk szarkofág a heverő házaspárral, illetve az olasz szobrok részlege, ahol megtalálhatók Michelangelo szobrai is. Az első emeleti Denon- szárnyban több más olasz festő (Tiziano, Tintoretto, Raffaello stb.) remekműve mellett látható a Louvre büszkesége, a Mona Lisa. Ugyancsak az első emeleten látható a Nagy Galéria, melyben neves francia művészek (Delacroix, Géricault stb.) mellett El Gréco és Goya képei is megtalálhatók. A Richelieu- és Sully-szárny második emeletén a képeké a főszerep. Itt láthatók Rembrandt festménye a Bethsabé fürdője illetve Jan Vermeer, A csipkeverőnő című portréja is.
Külön szárnyban három további gyűjtemény is látható. A Musée de la Publicité plakátgyűjteménye mintegy 100 ezer darabból áll. A középkortól napjainkig láthatók hirdetések, plakátok. A Musée des Arts Décoratifs az iparművészet korszakaiba enged betekintést. A középkortól az art deco-ig mutatja be az iparművészet fejlődését falikárpitokon, bútorokon keresztül. A Musée des Arts de la Mode et du Textile a párizsi divat alakulását követi nyomon a 16. századtól napjainkig. A múzeumban 16 ezer kosztüm, 30 ezer textilminta és 35 ezer divatkellék látható.

Louvre Párizs
Foto: flickr by /mrpunto

A Louvre legnagyobb büszkeségei:
Lonardo da Vinci: Mona Lisa (1503-1506)
Milói Vénusz (i. e. 2. század körül)
Géricault: A Medúza tutaja (1816.)
George de la Tour: Hamiskártyás (1635-1640 körül)
Ingres: Fürdőző (1808.)
Cimabue: Trónoló Madonna (1270. körül)
Botticelli: Vénusz és a Gráciák megajándékoznak egy fiatal lányt (1438. körül)
Varmeer: A csillagász (1668.), A földrajztudós (1668-1669)
Michelangelo: A lázadó rabszolga (1513-1515)
Írnok (i.e. 2500-2350)
Szárnys bika Perzsiából (i.e. 500. körül)

Tuileriák kertje

A Tuileriák kertjét 1564.-ben alakította ki Medici Katalin palotája előterében, hogy Toscanara, szülőhazájára emlékeztesse. Egy évszázaddal később XIV. Lajos kertésze, André Le Nôtre rendezte át egyenes kerti utakkal és nyírt bokrokkal. Ekkoriban nyílt meg a kert a nagyközönség előtt, s hamar divatos korzó lett. Az 1990-es években aztán újra átrendezték a parkot, s lejtős terasszal és zártkerttel bővítették.
A Louvre felől a Tuileriák kertjéhez közeledve az Arc de Triomphe du Carrousel alatt haladunk el. A diadalívet 1808.-ban emeltette Napóleon ausztriai győzelmének tiszteletére. A diadalív előtt egykor a Tuileriák palotája állt, ma aktok és vízmedencék állnak a helyén.

Musée de l'Orangerie

Az Orangerie múzeumában számos híres festő remekművei láthatók. A múzeumban látható 22 Soutine, 14 Cézanne, 28, Derain, 24 Renoir valamint számos Matisse, Utrillo és Picasso festmény. Az Orangerie büszkesége Monet, Vízililiomok című sorozatának 8 óriás pannója, melyeket maga a művész ajándékozott a francia államnak 1918.-ban.
Az Orangerie-vel szemben áll a Jeu de Paume kiállítási csarnok, ahol fotókiállításokat rendeznek.

Musée de l'Orangerie
Foto: flickr by sbcar

Szent Rókus templom (Saint Roch)

A Szent Rókus barokk templomban nyugossza álmát számos híresség, többek között Diderot, Corneille és Le Nôtre, a híres királyi kertész. E templom lépcsőjén lövetett le fiatal tábornok korában királypárti felkelőket Bonaparte Napóleon. A lövések nyomai még ma is látszanak a falakon. Itt sebesült meg az Orléans-i szűz, Jean D'Arc is egy az angolokkal vívott csatában. Nem messze áll a szobra, mely egyike a Párizsban található négy képmásának.

Szent Rókus templom
Foto: flickr by stevecadman

Palais Royal

A Palais Royal-t Richelieu bíboros építtette, aki 1624-től Franciaország miniszterelnöke volt. Halála után a palota az államé lett. Ebben az épületben nőtt fel a későbbi Napkirály, XIV. Lajos. A 18. században Orléans hercegei költöztek a palotába, akik a szerencsejáték és prostitúció fellegvárává tették azt. Lajos Fülöp pénzszerzés céljából üzleteket építtetett a palota köré, majd ezeket borsos áron bérbe adta.
Ma a Palais Royal a Kultuszminisztérium székhelye. Központi udvarában 250 fekete-fehér csíkos oszlopcsonk áll, az árkádok alatt pedig szakboltok sorakoznak, melyek érmét, ólomkatonát, antik tárgyakat kínálnak.

Palais Royal
Foto: flickr by betta design

Nemzeti Könyvtár (Bibliothéque Nationale)- Richelieu

A nemzeti könyvtár alapja Mazarin bíboros egykori palotája. Az anyag zöme átkerült a Tolbiacba. A könyvtár egyike a világ legnagyobbjainak. Megtalálható itt Nagy Károly festett Bibliája, de láthatók Villon, Hugo és Rabelais műveinek eredeti kéziratai is.
A Richelieu-ben rajzokat, térképeket, kottákat és kéziratokat őriznek. A földszinten érmegyűjtemény látható, mely a forradalmárok által elkobzott királyi gyűjteményből áll össze.

Impresszum és jogi nyilatkozat - Impressum and Terms of Use