Párizsi panoráma
   
| Párizs | Közlekedés | Fesztiválok, programok | Tippek, tudnivalók | Vásárlás | Île de la Cité | Szent Lajos szigete | Marais | Beaubourg és Les Halles | Louvre és a Tuileriák | Champs-Elysées és a nagy sugárutak | Montmartre | Kelet- Párizs | A Montparnasse és környéke | Az Eiffel- torony és az Invalidusok | Saint-Germain-des-Prés | Latin negyed | Párizs környéki látnivalók | Galéria | Térkép |
Párizs





vilagvarosai.hu on Facebook

Franciaország zászlaja
3D Animated Flags by
3DFlags.com
Párizs időjárás előrejelzése

Helyi idő


Párizs Franciaország fővárosa, az Île- de- France régió középpontjában a Szajna mentén terül el. Európa egyik legnépesebb városaként lakossága az agglomeráció nélkül közel 3 millió fő, az agglomerációval pedig meghaladja a 10 millió főt. A francia főváros a világ négy legjelentősebb városának egyike, a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja. Több jelentős nemzetközi szervezet (OECD, UNESCO) is Párizsban székel. Története során a divat, a művészet és a szórakozás meghatározó szerepet játszott, máig a divat fővárosaként tartják számon.
Párizs önálló megyei és városi jogokkal rendelkezik, ugyanakkor nagymértékben függ az államtól. Különösen megmutatkozik ez abban, hogy nincs önálló rendészeti szerve. Közigazgatási szempontból 20 kerületre oszlik, melyek élén a kerületi polgármester áll. A kerületek csigavonal szerűen helyezkednek el, mely a város kialakulásának történetét tükrözi. A városképet a Szajna uralja, mely kettészeli a várost, és amelyet 37 híd tarkít.
Párizst rengeteg turista keresi fel minden évben. Híres múzeumai és épületei mellett a divat és a művészetek vonzzák a legtöbb embert.


Foto: flickr by Feuillu's photostream

Történelem dióhéjban

Párizst a kelta parisii törzs alapította i. e. 300. körül, a Szajna legnagyobb szigetén, Île de la Cité-n. Ma ez a sziget a városnak csupán egy kis részét képezi. Julius Caesar idején a rómaiak már Lutetia néven tesznek említést a kiváló fekvésű városról, melyet folyamatosan fejlesztettek. Párizs először I. Klodvig frank király uralkodása alatt lett főváros. Később számos trónharc és ármány következett, mígnem a Capetingek alatt Párizs ismét felvirágzott. Kolostorok, templomok épültek, és a város szellemi központtá nőtte ki magát. A 12. században rengeteg művész és tudós érkezett Párizsba még inkább felvirágoztatva a kultúrát. A 14. században ismét nehéz idők következtek. Erre az időre tehető az angolokkal vívott száz éves háború, a nagy pestisjárvány és a Jacquerie felkelés is. Az ismételt felvirágzás a Bourbon- ház hatalomra kerülése után kezdődött el. A királyok tetemes összeget költöttek az építészetre. Számos híd, sugárút, palota és park épült ezekben az időkben. Párizs virágzás a Napkirály idejében érte el csúcsát. Azonban a felső tízezer pompája és luxusa egyre jobban elütött az egyszerű nép körülményeitől, mely végül a forradalom kitöréséhez vezetett. A forradalom elsöpörte a királyságot, és az akkori királyt XVI. Lajost és feleségét Marie- Antoinettet lefejezték.
Az események során egyre nagyobb befolyást szerzett magának Bonaparte Napóleon, aki császárrá koronáztatta magát. Bukása után a trónra ismét visszatértek a Bourbonok XVIII. Lajos révén. A 19. század forradalmi hangulata Párizst is elérte, így a királynak ismét mennie kellet.
Ezt követően Napóleon unokaöccse lépett színre, aki III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát. Ez az időszak a gazdasági fellendülés időszaka. Vasútvonalak, sugárutak épültek, felújították a városközpontot. Emellett kétszer rendeztek Párizsban világkiállítást is. A század végén azonban ismét megdőlt a császár hatalma, s eljött a harmadik köztársaság ideje.
Párizs, mint oly sok válságot, a két világháborút is átvészelte, s ma ismét a világ egyik legjelentősebb városa.

További képes információk Franciaországról

Impresszum és jogi nyilatkozat - Impressum and Terms of Use